A Luhačovice melletti Starý Světlov várromjai a Vizovické-hegységben találhatók, Podhradí falutól körülbelül egy kilométerre. A műemlékvédelem alatt álló (1964 óta) középkori vár meglátogatása során érdemes megállni a Sirčena névre hallgató kénes forrásnál is.
Kellemes napot tölthet el a közeli Starý Světlov várromjainak felkeresésével is. A lakóhelyek maradványai körülbelül egy kilométerre találhatók a környező Podhradí falutól. A Vizovické-hegységben fekszik, és 1964 óta műemlékként védett. Útközben megállhat a faluban a Kénes forrásnál, amelyet népszerűen Sirčenának neveznek.
Ennek a stratégiai jelentőségű várnak az alapítása, amely kilátást nyújt a völgyre Luhačovice irányába, a 13. század körülre datálható. A várról a legrégebbi említés 1275-ből származik. 1360 körül a vár a šternberki urak tulajdonában volt. A székhely sok éven át tulajdonost cserélt. 1426 körül itt működött várnagyként a rettegett hadirabló lovag, Pankrác magyar gróf Liptovský Svatý Mikulášból. A lovag csapatával együtt az egész vidéken rablott és veszélyeztette a környező falvak lakosainak életét.
A cseh-magyar háborúk alatt a vár több pusztító támadásnak is ellenállt. Ezek a háborúk jelentősen megrongálták magát a várat és a környező falvakat is. A landštejni testvérek úgy döntöttek, hogy új várat építenek ugyanezen a néven a közeli Bojkovicében. A várost városi rangjára emelték, és ezzel jelentős gazdasági központtá vált. Ezzel a lépéssel hivatalosan átkerült a hangsúly Starý Světlovról az újonnan épített várra. Körülbelül a 16. század során a vár kezdett elpusztulni.


A várrom a Vizovické-hegység gerincén található Podhradí falu közelében, Luhačovice mellett, a Bába hegy közelében. A vár körüli lejtők nem voltak túl meredekek, ezért az építők jelentős, 15 méter széles árokkal biztosították a várat. Ma is 5 méter mély. A vár ovális vármagból, pincézett palotából, megtört köpenyfalból és előudvarból állt. A várba való belépést toronyszerű kapu őrizte, amelybe hatalmas árkon és sáncon keresztül lehetett bejutni.
Starý Světlov vár kiterjedését tekintve Morvaország legnagyobb ilyen típusú helyszínei közé tartozik. Itt több régészeti feltárást is végeztek. Feltárták a pincézett palota maradványait, találtak egy taracktöredéket, vasveretet és parasztszekér alkatrészeket. Itt bizonyították egy tapasztott agyagfalú faépítmény létezését. A régészek itt próbálták megtalálni azokat a földalatti utakat is, amelyeket állítólag az említett rabló lovag hagyott hátra. Ez a feltevés nem igazolódott be.
Az eredetileg meglehetősen kiterjedt várból csak kis falazott szerkezeti maradványok őrződtek meg. A terepalakulatok sokkal jobban megmaradtak. Ma is láthatók a várpalota kerítőfalai.
Starý Světlov vár nevének eredete nem ismert. Az egyik elmélet szerint a vár nevét a magyar támadások idején a sötétségbe világító jelzőtüzekről kapta, amelyek az ellenség közeledtére figyelmeztettek. Egy másik elmélet szerint a név az előudvar falának fehér mészkő vakolatáról és esetleg az egész várépítmény erődítéséről származik. Érdekes lehet a rejtélyek kedvelőinek a Starý Světlov kincseiről szóló legenda. Pozlovice és Podhradí falvak sok lakosa indult ennek a kincsnek a keresésére, és a keresésükről híradások is fennmaradtak.


