A szlovák építész, Dušan Jurkovič keze alatt született számos építmény adja meg Luhačovice igazi hangulatát, Morvaország legnagyobb fürdővárosának. A látogatók emlékezetében biztosan megmaradnak olyan épületek, mint a Jurkovič-ház, a Nap- és Folyófürdő, vagy a fürdőpark hátsó részében álló Jestřábí. Ezen néhány építmény mellett további fontos alkotásait is megtalálhatjuk itt.
A Chaloupka villa a park kellemes környezetében található, a fürdőkolonád és a Jurkovič-ház közelében. A reprezentatív építményt 1902-ben Dušan Jurkovič saját költségén készíttette el. A konyhaházat alakította át a ma már ismert kis villává. A tégla földszintet gerendás fa ráépítménnyel kombinálta erkélyekkel. A megtört oromzatos és oromfalas tető, hasonlóan a Jurkovič-házhoz, erősen fejleszti a kárpáti építészet elemeit. A Chaloupka szálláshelyként szolgál, és vendégeinek két luxusapartmanban kínál szállást stílusos bútorokkal. A Chaloupka villa műemlék védelem alatt áll.
A villa volt az egyik első építmény, amely lendületet adott a Prágai negyed kiépítéséhez. 1903-ban építették fel. Jurkovič a villát ismerőse, F. Pospíšil számára építtette. A villa igen feltűnésmentes, mivel mellette az atipikus Valaška villa magasodik. Modern elemek kerültek alkalmazásra szecessziós motívumok naturalista elemekkel való kombinációjával. 1905-ben itt tartózkodott a jelentős cseh zeneszerző, Leoš Janáček, itt gondolta át operáját – a Sorsot. Az első világháború kitörése után az operaénekesnő, Gabriela Horvátová tartott neki társaságot. Egy évvel később itt írta meg – Az eltűnt feljegyzéseit. A prágai negyed környéke és így a Vlastimila villa is kedvenc és legterékenyebb helye volt luhačovicei utazásai során. Ma a legkisebb beteg páciensek helyeként szolgál.
A Valaška villa kulturális műemlék, 1907-ben épült Dušan Jurkovič tervei szerint, és Luhačovice legjelentősebb építményei közé tartozik. A Prágai negyed közelében található, nem messze a fürdőparkocskától. Jelenleg a villa wellness szállodaként szolgál a fürdőváros legigényesebb vendégei számára. A villa négyzetes alaprajzzal, a manzárdtetőbe beépített résszel és nyolcszögű központi toronnyal jellemzi magát.
